A Northern Quarterben sétálva az egyik ház parkolójában leltem rá erre a falfirkára, mely a brit matematikus, feltaláló Alan Turing előtt állít emléket. A kisutcában megbújó graffiti mellett a nemrégiben készített film, a Kódjátszma (The Imitation Game) is életére és kivételes munkásságára hívja fel a figyelmet. A mindenki kedvence (legalábbis az enyém) Benedict Cumberbatch által alakított antiszociális tudós ugyan leginkább a mai értelmeben vett számítógép feltalálása miatt lett igazán híres, de tudnunk kell, hogy a matematika mellett egyéb természettudományokban is fontos kutatásai voltak. Számtalanszor megesett, hogy felfedezéseivel kapcsolatban a vele párhuzamosan (pl. Amerikában, Neumann János támogatása alatt) folyó kutatásokat előbb publikálták, így nem mindig kapta meg a neki kijáró elismerést. 

1912-ben Londonban született, de mivel édesapja Indiában volt köztisztviselő, gyerekkorában sokat ingázott a gyarmat és Anglia között. A családban édesanyja ágán volt tudományos múlttal rendelkező rokon, illetve apai nagybátyja írt könyvet a legyezős horgászatról. Diákkorában a bentlakásos iskolák jószokásához híven nem igen volt tere tudományos igényeinek kielégítésére. Kreativitásának táplálására leginkább azok a társalgások nyújtottak alkalmat, melyeket gyerekkori (több, mint) legjobb barátjával, Christopher Morcommal folytattak. Christopher azonban egyik nyári vakáció alatt súlyos tüdőgyulladás érte, amibe belehalt. A hír után a megrendült Alan elmélyült az anyagtudományokban, fókuszálva az agy és az anyag kapcsolatára. (Ezen a vonalon továbbdolgozva született meg az igény egy gondolkodó gépre is a későbbiekben.)

A cambridge-i egyetemen belekóstolt a kvantummechanikába, majd 1932 körül a háborúellenes mozgalom követője lett, habár nézetei sosem fordultak át marxizmusba. A háború idején is problémája akadt kiállíhatatlan, nyers stílusa miatt, és szakmai munkája során többnyire nehezen jött ki kutatótársaival. Az általában őt körülvevő feszült légkörön túl az is frusztrálta, hogy sok általa kidolgozott újítás, elmélet publikálásával épphogy csak megelőzték. Amikor 1948 októberében Manchesterbe költözött, hogy betölse az egyetemen a számítástechnikai labor igazgatóhelyettesi posztját, szintén mellőzve érezte magát. A tudományos életében elért elképszető teljesítményekre életében azonban rávetette árnyékát magánéletének megítélése. A "toleráns" légkörnek köszönhetően 1952-ben a rendőrség tudomást szerzett homoszexualitásáról, és azért, hogy elkerülje a börtönbüntetést, inkább vállalta a renszeres gyógyszeres kezelést és az ösztrogén injekciókat. Ezt a tortúrát 2 évig bírta, majd 1954-ben öngyilkos lett wilmslow-i házában.

Turing-gép

Korábban említettem Morcrom halálának kapcsán, hogy a traumát követően Turingot egyre inkább foglalkoztatta az emberi agy és gondolkodás anyagi leképzésének elmélete. A döntések kiszámíthatóságának problémája foglalkoztatta, és arra próbált sok éven keresztül megoldást találni, hogy egy gondolkodó gépet hozhasson létre.

A második világháború alatt Gordon Weichmannal (Marlborough College) együtt készített kódfejtő gépének segítségével (mely első szerelme utána "Christopher" nevet kapta) lekövették a Luftwaffe jelküldő rutinját, és feltörték a náci ellenség rejtjelrendszerét, az Enigmát. A Turing-gép tulajdonképpen a mai számítógép alapja, végtelen számíú verziót képzeltek el belőle, melyeknek más-más algoritmus  az alapja. Ezeket a verziókat továbbfejlesztve gondolták ki el az univerzális (általános) Turing-gépet, melynek elektronikai változatát a matematikus a háboró vége felé tervezte meg. 1948-ban Manchesterben az egyetemen a stockporti születésű Frederic Calland Williams radarmérnök közbenjárásával elkészült a világ első működő számítógépe.

Mesterséges intelligencia és a Turing-teszt

A számítógép részletes kidolgozásának egyik állomása volt maga az emberi agy és a "gépagy" működésének modellezése. Alan Turing egy olyan szituációt talált ki, melynek során a bíráló kérdéseket kell, hogy feltegyen két személynek: az egyik szereplő egy valós ember, a másik pedig egy számítógép. A válaszok alapján kell dönteni, hogy ki a gép és ki az élőlény. Ha nem tudja eldönteni a bíráló, melyikük az ember, akkor az Turing számára sikert jelentett: ha a bíráló összezavarodott, akkor mindkét szereplő válaszai "emberinek" kellett tűnjenek, tehát a gép is "gondolkozik". A kritikusok szerint a módszer kiforratlan és pontatlan. Korlátozott lehetőségeket ad a valós intelligencia tesztelésére. Ám attól, hogy a gyakorlati kivitelezés több szempontból bírálható, az elméleti kezdeményezés határozottan figyelemreméltó. Azért is, mert a döntések meghozatalára képes gépek, melyeket Turing megálmodott, a mesterséges intelligencia egyik indító feltételezése. Erről szóló értekezése angol nyelven itt.

Turing napraforgói

Élete végefelé illetve Manchesterbe költözése után a biológia területén is végzett kutatásokat. Leginkább korábbi anyagtudománnyal kapcsolatos tapasztalatai vezették a DNS kutatás felé, pontosabban arra volt kiváncsi, hogy az állatok, növények felépítését hogyan befolyásolják a kémiai összetevők rendszere. A tudós azonban mégis visszakanyarodott legerősebb területéhez, a matematikához és A Fibonacci számok megjelenését kutatta a természetben. Az élővilágban megjelenő példák közül egyik a napraforgó-fejeken talált magok elrendezése illetve a levélállás, ahol rálelt a matematikai mintákra. Ezeket bizonyítani nem tudta, de azért, hogy az utókor továbbvihesse Turing elméletét, 2012-ben, a születésének 100. évfordulójára rendezett emlékév keretében 3000 napraforgót ültettek Manchester-szerte a MOSI (Museum of Science and Industry) és a University of Manchester szervezésében. Turing a mintázatról szóló teóriáját általában akarta alkalmazni a növények növekedésének lekövetésébe, de sajnos a bizonyítás kidoglozása előtt meghalt. 

Számos életrajzi leírásban megemlítik, hogy életében milyen méltatlan bánásmódban volt része, miután tudomást szereztek homoszexualitásáról. Számomra Turing történetében még mindig az a megdöbbentő, hogy mikor őt meghurcolták szexuális beállítottsága miatt, szüleim generációja már megszületett. Félelmetesen közelinek tűnik a történelemnek ez az időszaka. Főleg abban a Nagy-Birtanniában nem tudom elképzelni, hogy 40-50 éve még gyógyszeres kezelésre küldték a melegeket, ahol a politikai korrektség ("píszíség") ma átitatja a mindennapokat, a munka és a politika világát. Pedig Elton John-t sem a kétezres évek szülték. A bevándorlókkal, melegekkel, különböző vallásokkal kapcsolatban maximális toleranciát gyakorolnak. Alan Turing-gal kapcsolatban a brit kormány részéről egészen 2009-ig kellett várni a nyílvános bocsánatkérésre, miután szeptember 11-én Gordon Brown akkori miniszterelnök beszédében hivatalosan is megkövette a tudóst. A királyi ház pedig még ennél is tovább várt a "royal pardon"-nal: